Isten Jézus által részletesen, sokoldalúan kinyilatkoztatja önmagát a szeretet és megbocsátás Isteneként, aki sohasem veti el a bűnöst, csak a bűnt. A bűn rendezésére is ragyogó példákkal tanít a tékozló fiú, a századik juh, az elgurult drachma példázatával. Mindig a bűn elhagyása, a bűntől való elfordulás nevelésének célja, és nem a megtorlás. Az írástudás a szerető Isten képét eltorzította, az evangéliumokból sugárzó isteni szeretet igazságát emberi igazsággal helyettesítette, Isten üdvtervét, mozgásterét a tökéletlen emberi gondolkodás korlátai közé szorította. Így saját csapdájába kerülve képtelenné vált a mai ember életének sorskérdéseire Isten igazságosságát, bölcsességét és szeretetét tükröző választ adni. Az egyéni sorsok és esélyegyenlőtlenség széles skálája, a hit és üdvösség elnyerésének lehetősége tekintetében kérdőjelek sokaságát veti fel. Hit nélkül születő és élő emberek, nem keresztény vallásokat követő ember milliárdok, eleve kárhozatra ítélt embertömegek léte de facto cáfolja a ma is hirdetett megváltástant, hiszen a föld népességének döntő hányadához el sem jut az örömhír. Égetően szükséges ezen emberek és népek részére Isten szeretetét és igazságosságát alátámasztó megoldást bemutatni, mert a vallási panelek immár semmire sem jók, csak a felekezetek szubkultúrájában élő hívek megnyugtatására.