A mai ember elveszítette tájékozódó képességét az egyre bonyolultabbá váló világban, ahol szinte követhetetlenné váltak az érték- és érdekviszonyok. Nincsen iránytűje az emberi meggyőződést kisajátítani akaró szellemi és politikai áramlatok közötti eligazodásban. A „jóléti társadalmak” a fogyasztást emelték prioritás rangjára, szakértők kongatják a vészharangot, Európa válságáról beszélnek. Kétségtelen tény, hogy a felvilágosult gondolkodást, az információs forradalmat a vallások nem tudták megfelelően kezelni, a szekularizáció elhatalmasodott. A hit gyakorlása háttérbe szorult, a lakosság néhány százaléka tekinthető aktív kereszténynek. Az Igazság hangja, Isten üzenete elvész a vásári zsivajban, a kereső ember meglehetősen magára maradt. Ennek egyik oka abban keresendő, hogy a vallások elfogadhatatlan istenképükkel, az ókorban alkotott dogmáikkal képtelenek hitelest választ adni a mai ember sorskérdéseire. Híveiktől vakhitet követelnek. A spirituális űrt pedig az internetről zúduló valláspótlékok, áltudományos megmentési elméletek, misztikus és fél pogány vallási „tanítások” töltik be. A modern embert már nem lehet pusztán a - sok esetben érthetetlen, sőt észellenes - hittételek által meggyőzni, hanem az értelmén keresztül is fel kell világosítani. Ehhez a vallásoknak is felül kellene vizsgálnia tantételeiket, melyek sok esetben ellentétben állnak az evangéliumokkal.

MIÉRT NEM HISZÜNK?

„Nem hiszek, mert Istent még nem látta senki. Nincs túlvilág, onnan még nem jött vissza senki.” „..kötelességünk rámutatni az egyházi „tévedhetetlenség” tévhiedelme kárhozatos voltára, amely kizárólag a papi méltóságok hiúságától éltetve kultúremberiségünk 5-6 generációját fosztja meg az értelmes gondolkodás hitépítés szolgálatába történő állításától.”
KEDVES LÁTOGATÓ! KÍVÁNJUK ÖNNEK, HOGY TALÁLJA MEG ÉLETE LEGHATALMASABB KINCSÉT: AZ ÉLŐ HITET
ÓKERESZTÉNYI HIT ÚJJÁÉLESZTÉSÉÉRT ALAPÍTVÁNY